2014. 01. 30.
Köszönetnyilvánítás
Mint minden embernek, nekünk is nagyon jól esik, amikor pozitív visszajelzést, elismerést kapunk a munkánkról.
Most egy kedves óvodásunk szüleitől kaptunk elismerő szavakat.
Ezek a mondatok megerősítenek bennünket abban, hogy igenis jó úton járunk.
Nagyon-nagyon köszönjük!
"Kedves Ágota, Jucus ,Anita, Mónika és a Süni csoport apraja nagyja!!!!csupa nagybetűvel………
Azért ragadtam tollat, mert késztetést érzek arra, hogy kifejezzem hálámat és köszönetemet a csodáért, az ajándékért, amit azáltal kaptunk, hogy a Kamilla közel 4,5 év után végre beszélni kezdett. Elmondhatatlan egy érzés ez, amelyet úgy tudok a legegyszerűbben kifejezni, hogy olyan volt ez nekünk, mintha egy teljesen sötét szobában üldögéltünk volna évekig - hol dühöngve, hol csak csendesen - és most végre valaki, valakik ablakot nyitottak erre a sötét szobára.
Őszinte leszek. Kezdetben nem voltam boldog attól, hogy a Kamillának a 2. emeletre kell járnia szeptembertől – és ezért az érzésért utólag is elnézést kérek az itt dolgozóktól, az ide járó gyerekektől és szüleitől – de ma már tudom, hogy ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velünk.
Ma már csak az számit, hogy Kamillának csillog a szeme, és csacsogja otthon tündéri kiejtéssel: Anta, Jucus, Ágta, Mász (Thomasz), stb.
A továbbiakban is kívánok sok erőt, kitartást, örömöt, türelmet ehhez az emberfeletti munkához, amit itt ez a kis lelkes csapat végez nap, mint nap, és ezáltal mi szülők is felfedezhetjük, hogy gyermekünk milyen különleges, és igazi csoda.
Őszinte köszönettel és hálával, köszönjük,: Kamilla szülei."
Most egy kedves óvodásunk szüleitől kaptunk elismerő szavakat.
Ezek a mondatok megerősítenek bennünket abban, hogy igenis jó úton járunk.
Nagyon-nagyon köszönjük!
"Kedves Ágota, Jucus ,Anita, Mónika és a Süni csoport apraja nagyja!!!!csupa nagybetűvel………
Azért ragadtam tollat, mert késztetést érzek arra, hogy kifejezzem hálámat és köszönetemet a csodáért, az ajándékért, amit azáltal kaptunk, hogy a Kamilla közel 4,5 év után végre beszélni kezdett. Elmondhatatlan egy érzés ez, amelyet úgy tudok a legegyszerűbben kifejezni, hogy olyan volt ez nekünk, mintha egy teljesen sötét szobában üldögéltünk volna évekig - hol dühöngve, hol csak csendesen - és most végre valaki, valakik ablakot nyitottak erre a sötét szobára.
Őszinte leszek. Kezdetben nem voltam boldog attól, hogy a Kamillának a 2. emeletre kell járnia szeptembertől – és ezért az érzésért utólag is elnézést kérek az itt dolgozóktól, az ide járó gyerekektől és szüleitől – de ma már tudom, hogy ez volt a legjobb dolog, ami történhetett velünk.
Ma már csak az számit, hogy Kamillának csillog a szeme, és csacsogja otthon tündéri kiejtéssel: Anta, Jucus, Ágta, Mász (Thomasz), stb.
A továbbiakban is kívánok sok erőt, kitartást, örömöt, türelmet ehhez az emberfeletti munkához, amit itt ez a kis lelkes csapat végez nap, mint nap, és ezáltal mi szülők is felfedezhetjük, hogy gyermekünk milyen különleges, és igazi csoda.
Őszinte köszönettel és hálával, köszönjük,: Kamilla szülei."